Záborszky család — Történelem és címer 1263-tól

Az évszázadok sodrában

1263 IV. Béla király birtokadományt ad a családnak Turóc vármegyei Zábor helységre — innen ered a Záborszky név.

1364–1391 A Zábori ág tagjait Szepesi Jakab, majd Bebek Imre országbíró előtt is megerősítik birtokaikban.

1480 Záborszky Mihály a Tapolcsányi vár kapitánya.

1594–1659 A család Zala vármegyei ága: Záborszky János, majd Miklós, aki országos biztosként szolgál.

1670–1707 A Turóc vármegyei ág: Záborszky György és leszármazottai.

1690 A család Trencsén vármegyei ága curialis birtokosként szerepel a nemesi összeírásokban.

1808–1862 A Somogy vármegyei ág virágkora: Záborszky Mihály alispán, fia Alajos országgyűlési képviselő és publicista.

1803–1840 A család Nógrád és a Trencsén vármegyei ágai Melcsicen, Závodján, Korláton és Balassagyarmaton élnek.

1883–1952 Záborszky Nándor, Budafok első polgármestere, akinek nevét ma is őrzi a Záborszky Kúria borászata.

1914–2008 Záborszky János (John Zaborszky), Nándor fia, az Egyesült Államokban élő rendszerelméleti mérnök és matematikus.

1918–2015 Záborszky József zeneszerző, karmester, az általa alapított gimnáziumi szimfonikus zenekar (ma Szent István Filharmónikusok) létrehozója.

1927–2012 Záborszky Csaba evangélikus lelkész, a hívek körében csak „a szegények papjaként" ismert, évtizedeken át Nógrád megyei gyülekezetek szolgálatában.

1927–2020 Záborszky Zoltán traumatológus professzor, a Debreceni Egyetem Traumatológiai Tanszékének alapítója.

1947– Záborszky Kálmán Kossuth és Prima Primissima díjas gordonkaművész és karmester, a Szent István Filharmonikusok vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja — Záborszky József fia.

1950–2023 Záborszky Gábor Munkácsy-díjas festő és grafikus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Napjainkban Záborszky László idegtudós (Rutgers Egyetem, USA), az MTA külső tagja; Záborszky Péter vállalkozó és angyalbefektető; Záborszky István gordonkaművész és karmester a finnországi Joensuu Zeneakadémián — a család tagjai ma szerte a világban élnek.

A család története

Turócz vármegye ős régi családa, melynek ősei Turócz megyei Zábor helységre 1263-ban IV. Béla királytól kaptak adományt. 1364-ben Zábori Pálnak fia János és testvérei Miklós, István és László, továbbá Zábori Tamásnak fia János adományos okleveleik bemutatása mellett Szepesi Jakab országbiró által is meghagyattak birtokaikban. 1391-ben nevezett Pálnak fia János produkált Bebek Imre országbiró előtt. Nevezett helységről vette a család Záborszky nevét.

Idővel a család más megyékbe is elszakadt. Igy 1480-ban már Záborszky Mihályt a Tapolcsányi vár kapitányságában találjuk.

Zala megyében már 1594-ben élt Záborszky János, kinek neje Sárkány Margit volt. Ettől származhatott azon Miklós, ki 1659-ben országos biztos volt Lőcse és Kézsmárk város kárainak pótlására kiküldve.

Ugy látszik Zala megyéből szakadt át a Záborszky család egy ága Somogy megyébe, hol nevesebb nemes családokba házasodott és Várdán volt birtokos. Ezen Somogyi ágnak leszármazása következő:

László; Mihály 1808–1811. Somogyi 2. alispán (Stefaics N.); Anna (Mérey Gásp.); Imre (Farkas Antonia.); Miklós (Mérey Bora) †; Janka (Kund Gusztáv.); Ambrús; Alajos † 1862. Somogyi követ és publ. iró (b. Majthényi Mária.); Amália (Gludovacz József.); Ilona (Mérey Gyula); Béla sz. 1841. (Heller Vilma 1864-től.)

A családfán állók közűl Mihály 1808–1811-ben Somogy vármegye másod alispánja volt. Ennek egyik fia Alajos kora 21. évében ügyvéd, és táblabiró, 1836. körül irta „Lengyel ország hanyatlása" czímű kis művét, 1841-ben a „Pesti-hirlap elleni gyanusítások és haladás" czimű pol. röpiratot, ez időben a Pesti-hirlap levelezője volt, 1843-ban az urbéri telkek örökös megváltásának terveit és hasznait, ugyan ez évben szerkeszté Pozsonyban az országgyülési tudosításokat, 1845. körül irta politikai Daguerotyp-eit, 1847-ben pénzügyi tanácsos lett, 1848-ban orsz. gyül. képviselő és annak jegyzője Debreczenben is: majd ministeri titkár és tanácsos, és kormánybiztos; 1849-ben halálra itéltetett, de egy súlyos betegsége által, (mely alatt Haynau elmozdittatott) attól megmenekült. 1861-ben a lengyeltóti kerületből képviselővé választatott, de ismét súlyos betegsége miatt el nem fogadhatá. Ez évben jelent meg utolsó műve „Az osztrák politica árnyai" czim alatt. Meghalt 1862. april. 5-én. Egy fia maradt: Béla.

A család Turócz megyei ágából ismerjük Z. Györgyöt 1670. tájáról, kinek Draskóczy Milko Zsuzsannától fia Z. Dániel, kinek nejétől nagyjeszeni Jeszenszky Évától leánya Záborszky Zsuzsanna Prónay Mihályné 1707. táján.

Trencsín megyében szintén él a család egy ága, mely a nemesi összeirások szerint 1690-ben curialis birtokos volt. 1803-ben Melcsiczen lakott Imre, 1837-ben Melcsiczen ifj. Imre, Závodjén János és György.

Nógrád megyében Korlát helységben e század elején élt Antal, ki 1805-ben Gömör megyébe Síd helységbe tette át lakását, ott még 1815-ben is birtokos. Ugyan csak Nógrád megyében B.-Gyarmaton 1840-ben is élt egy pár tagja a Záborszky családnak.

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren magas terebélyes zöld fa alatt egy oldalról ágaskodó, nyakán nyillal átütött oroszlán, más oldalán kardos magyar vitéz áll. A paizs fölötti sisak koronájából szintén magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében nyilat tartva. A somogyi ágnak pecsétében (a mennyire kivehető volt,) a paizs udvarában a fa alatt két ágaskodó állat volna; a paizs fölötti sisak koronájából pedig terebélyes fa magasodik fel.

A leírás korabeli magyar nemesi családtörténeti összeírásokon alapul, tartalmában változtatás nélkül.

A címer

Pajzs

Kék mező, zöld talajon álló terebélyes zöld fa, mellette ágaskodó, nyakán nyíllal átlőtt oroszlán és kardot tartó magyar vitéz.

Sisakdísz

Magyar vitéz emelkedik ki a sisak koronájából, jobb kezében nyilat tartva.

Eredet

Az adományozás éve 1263, IV. Béla király idejéből.

Gyakori kérdések

Honnan ered a Záborszky család neve?

A család a Turóc vármegyei Zábor helységről vette nevét, ahol ősei 1263-ban IV. Béla királytól kaptak birtokadományt.

Mikor kapta a Záborszky család az első birtokadományt?

1263-ban, IV. Béla magyar királytól, a Turóc vármegyei Zábor helységre.

Mely vármegyékben éltek a Záborszky család ágai?

A család ágai a történelem során Turóc, Zala, Somogy, Trencsén és Nógrád vármegyékben egyaránt megtelepedtek.

Milyen a Záborszky család címere?

Kék mezőben, zöld talajon álló terebélyes fa alatt egyik oldalon nyakán nyíllal átlőtt, ágaskodó oroszlán, másik oldalon kardos magyar vitéz látható; a sisakdíszben szintén magyar vitéz áll, jobbjában nyilat tartva.